Mindenszentek, halottak napja, Halloween?
Mindenszentek ünnepe: minden évben november 1-jén ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg.
Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel azt. III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek“ emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep. Halottak napja: Minden évben november 2. a szenvedő Egyház ünnepe, a Mindenszentek főünnepét követő ünnepnap. Ezen a napon felkeressük a temetőkben hozzátartozóink sírját, gyertyát, mécsest gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.
A halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – felekezettől függetlenül – az elhunytakról emlékezés napjává.
Halloween: október 31. Az ünnep maga angolszász eredetű, elnevezése az angol All Hallows Eve kifejezésből származik, amely magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, a samhain volt, szintén október 31-én.
| Vissza |